A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a Qubit kérdésére elárulta, miért nőtt meg drámai mértékben az ALS-es betegek száma.

Az epileptológiai-genetikai felfedezések hatása széles körű – a szindrómák pontos diagnózisától és osztályozásától kezdve új gyógyszercélpontok felfedezéséig és ezen keresztül a betegségre irányuló terápiás stratégiák kifejlesztéséig.

A háziorvosi rendeléseket gyakran fejfájásos panasszal keresik fel. Az ellátó orvos dönt arról, hogy önálló/primer vagy tüneti/szekunder fejfájás a valószínűbb. A kettő akár kombinálódhat. Határozni kell a sürgősségről is. Az orvoshoz fordulás oka többnyire primer fejfájás, a gyakoribbá vált migrén, ill. annak eredménytelen kezelése. A következőkben a migrén diagnosztikus kritériumait, tüneteit, az ún. fejfájás vészjeleket, a migrén akut és preventív kezelését, a gyógyszer mellékhatások veszélyeit ismertetjük.

A demencia jelentőségét gyakorisága, hosszú lefolyása és gondozói igénye együttesen adja. A fejlett gazdasággal bíró társadalmakban az életkorral növekvő prevalencia miatt az egyre nagyobb arányú idősek között egyre nagyobb számú beteget jelent, míg a demens betegeket gondozó családtagokat adó fiatalabb korosztályok aránya csökken.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

Skócia és Magyarország között ingázik az eredetileg szívsebésznek készülő, ám ma már háziorvosként praktizáló Török Zsolt, akit skóciai tapasztalatairól kérdeztünk.

Az öregedő társadalmakban egyre nő a demencia előfordulása, jelenleg elmondható, hogy a XXI. század legnagyobb egészségügyi kihívásának számít. Leggyakoribb oka az Alzheimer-kór.

Ez a kísérleti génterápia egyben a CRISPR génszerkesztési technológia egy új alkalmazásának egyik korai próbája is – írta a Qubit.

A fejfájás a mindennapi orvosi gyakorlatban az egyik leggyakrabban előforduló panasz. A Nemzetközi Fejfájás Társaság klasszifikációja alapján megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos fejfájásbetegségeket, valamint a neuropátiák és az arcfájdalmak csoportját (1. táblázat). A jó orvoslás első lépcsője a korrekt diagnózis felállítása, melyhez elengedhetetlen a kórelőzmény pontos felvétele, a diagnosztikus kritériumrendszer ismerete és a differenciáldiagnosztikai szempontok követése.

Súlyos COVID-szövődmények, stroke, agyi aneurizma és agydaganat – betegségek, melyeket „átlagos módszerekkel” bizonyos esetekben nehéz diagnosztizálni, főleg akkor, ha tünetek sem jelentkeznek. Dr. Vértes András főorvos, a RadiVert MR Diagnosztikai Központ szakmai vezetője kutatások sorával mutatott rá, miért van fontos szerepe az MR-nek.